Még tavasszal tudtam meg, hogy sárkányhajó
verseny kerülhet megrendezésre az esztergom-kertvárosi Palatinus-tavon. Már
akkor, nagyon terveztem, hogy mit és hogyan kellene fotózni, illetve kamerázni.
Egy leendő filmhez végül már májusban megtaláltam a megfelelő zenét.
Elképzeltem mit, milyen beállítással lenne jó filmezni. A szervezőt pedig
(mivel van szerencsém jobban is ismerni) faggattam, mikor is kezdődik majd az
egész, mert már a hajók meghozatalakor ott akartam lenni. :)
Végül eljött július 1., és már reggel 6-kor ott
tobzódtam, mert állítólag akkor érkeztek a hajók. Aztán negyed óra várakozás és
egy-két kattogtatás után, úgy döntöttem hazamegyek és megreggelizem, mert nem
hogy a hajók nem voltak sehol, de még a helyszín is 7 lakat alatt állt :)
Egy órával később érkeztem vissza
a még mindig kicsit kihalt parkolóba, de ekkor már kedves (és tényleg kedves)
biztonsági őrök fogadtak. Kezdtem optimista lenni! Nem sokkal később a
várva várt hajók is megérkeztek, velük együtt pedig a verseny résztvevői is
elkezdtek csordogálni a partra.
Na ekkor már nekem sem kellett
több és elkezdtem kattogtatni. Hogy mit? Mindent, amit értem és megláttam és el
tudtam csípni J
Fotóztam stégen, fekve, állva,
guggolva, a tóban derékig állva, főleg, amikor megláttam, hogy onnan lehet a
célba érkezést a legközelebbről látni. Nem mondom, a levágott nádas, néha nekem
is megszúrta a tappancsom, és sokat álltam a napon, de minden egyes percét
megérte, még a szénné égett bőröm ellenére is J
A nap során több száz fotót
„lőttem” és be kell, valljam egyetlen egy filmkockát sem forgattam (többek
között, mert a háttérsegítségem is elmaradt…). Így hiába voltak meg a snitt
elképzeléseim és a zeném, végül „csak” fotók lettek: